2/8

by: Nicky

�jra az izz� szem� el�l menek�ltem. Ahogy futottam egyenesen Tom karjaiba rohantam, � meg azonnal maga m�g� szor�tott, v�dve ezzel az �ld�z�m el�l.

Szerelmem �s ellens�gem egym�ssal szemben �lltak �s fura hangot hallattak, majd hirtelen harcolni kezdtek. �n csak dermedten �lltam az egyik szikl�nak lapulva.

A k�vetkez� pillanatban az izz� szem� egy k�st r�ntott el�, ami mintha izzott volna �s egyenesen Tom fel� b�k�tt vele, de nem �t sz�rta le... Nem engedhettem, hogy � neki b�rmi baja is essen, ez�rt el� ugrottam, �gy a sz�r�s engem �rt. Az izz� szem� elmenek�lt Tom pedig m�r alig l�legz� testem felett s�rt, majd egy hirtelen mozdulattal a nyakamba harapott.

A nyakamhoz kapva �ltem fel az �gyon �s most nem zih�ltam �gy, mint eddig. Ez az �lom nem viselt meg annyira, mint az eddigiek. B�r meghaltam, de olyan�rt tettem, aki�rt b�rmit k�pes lenn�k kock�ra tenni. Az �r�ra pillantottam, reggel 7-et mutatott. Hamarosan �gy is fel kellett volna kelnem, ez�rt halkan kim�sztam az �gyb�l, nehogy Roxyt fel�bresszem �s az eb�dl�be mentem. Amint bel�ptem a helys�gbe hirtelen megtorpantam, mert egy idegen fi� �lt az asztaln�l �n meg egy sz�l pizsiben voltam. Ledermedtem �s hirtelen nem tudtam, hogy sik�tsak vagy elrohanjak-e. Szerencs�re a fi� is �szre vett �s azonnal el�m ugrott �s bemutatkozott.

-Szia, Paul vagyok... Roxy b�tyja.

-Szia... �n iz�... �h... sz�val.. Lizi vagyok...

-Mi j�ratban ilyen kor�n?

-Csak rosszat �lmodtam, �s gondoltam iszom egy poh�r vizet....

-Esetleg csatlakozol hozz�m reggelizni?

-H�t, ha nem gond...

-�, dehogy... �r�l�k, hogy nem kell egyed�l ennem...

-�r�l�k, hogy �r�m�t szerezhetek. –mosolyogtam, de felszisszentem, ahogy az arcomon a seb megh�z�dott, ezt Roxy b�tyja is �szre vette �s k�rd�n n�zett r�m.

-Mi t�rt�nt az arcoddal?

-�h, semmi... Nem l�nyeg...

-De ahogy l�tom a kezed is sebes...

-Elestem... –hazudtam, hiszen nem tudtam, hogy elmondhatom-e a t�rt�nteket.

-Hm. Ok�, ha nem h�t nem.

Mindketten le�lt�nk az asztalhoz �s megreggelizt�nk. Paul nagyon aranyos volt velem, v�gig besz�lgett�nk. Reggeli ut�n le�lt�nk a kanap�ra �s �pp nagyban nevetg�lt�nk, amikor Roxy j�tt oda hozz�nk.

-Na h�t ti meg mit csin�ltok itt? –vigyorgott r�nk Roxy.

-Besz�lget�nk hugi. –v�laszolt neki Paul.

-�s mir�l?

-Azt nem k�tj�k az orrodra...- mosolygott r�m a b�ty, majd hirtelen felugrott mell�lem �s Roxyhoz rohant – Te j� �g... Veled mi t�rt�nt?

-Mi? Mi�rt? –n�zett meglep�dve bar�tn�m.

-A nyakad... Ok� l�nyok... Azonnal mondj�tok el mi t�rt�nt... Neked a nyakad sebes... Lizinek az arca meg a keze... MOST AZONNAL MONDJ�TOK EL. –kezdett inger�ltt� v�lni Paul.

-Ok�... csak nyugi...

-Halljam...

-H�t az �gy volt, hogy ugye tegnap volt szilveszter... �s a temet�ben �nnepelt�nk... –kezdte el mes�lni.

-Roxy... megmondtam, hogy az vesz�lyes...

-J�... de Lizinek akartam megmutatni... Na de �s h�t megt�madtak minket...

-MICSODA? –csattant fel Paul.

-Nyugii... ha Lizi nincs szerintem nagyobb baj is lett volna... –ekkor mindegyik r�m n�zett �n pedig elv�r�s�dtem.

-�n... �n mit tettem? –dadogtam zavaromban.

-H�t megr�gtad az egyiket... �s el tudtunk menek�lni...

-Ha el tudtatok menek�lni, mi�rt vagytok sebesek? –n�zett hol r�m, hol Roxyra.

-H�t mert... Sz�val... Elest�nk... Annyira futottunk, hogy egym�sba botlottunk... �s �gy.

-M�g szerencse, hogy nem lett nagyobb baj... k�l�nben nem tudom mit csin�ltam, volna veletek. –sim�tott v�gig r�vid haj�n Paul.

-Ugyan m�r braty�... te mindig vigy�zol r�nk... –�lelte meg b�tyj�t Roxy.

-Lizi... mikor megy a vonatod? –n�zett r�m a fi�.

-2-kor indul...

-Akkor k�sz�ljetek �ssze, �s majd �n kiviszlek kocsival titeket.

-Ok�, k�szi Paul.

-Nincs mit.

A besz�lget�s ut�n Roxyval a szob�j�ban pakoltunk, Paul pedig szendvicseket gy�rtott nekem. Nem tudtam, hogy felhozzam-e az el�z� �jszak�t bar�tn�mnek, de tudni akartam mi�rt nem mondtuk el testv�r�nek a teljes igazs�got.

-Te... mi�rt nem mondtuk el Paulnak?

-Mit?

-H�t... hogy hogy t�rt�nt az este... M�rmint a v�ge...

-�h... akkor vil�gv�ge lenne... Jobb ez �gy...

-Ok�... csak fura volt... de akkor m�g szerencse, hogy nem sz�ltam el magam.

-Az bizony. Na de pakoljunk...

-J�l van... �s Roxy...

-Igen?

-Annyira k�sz�n�k mindent.

-Ugyan m�r.

Az id� tov�bbi r�sz�ben mindent bepakoltunk �s m�r csak az indul�st v�rtuk. Sajnos, hamar el is �rkezett az id�. Be�lt�nk Paul t�gas aut�j�ba �s az �llom�sra hajtottunk. Eg�sz �ton senki nem sz�lt egy sz�t sem. Amikor meg�lltunk Paul t�rte meg a csendet.

-Na itt vagyunk... Roxy... itt megv�rlak... Lizi �r�ltem a tal�lkoz�snak.

-�n is Paul. �s k�szi, hogy kihozt�l ide.

-Sz�vesen.

Roxyval az oldalamon s�t�ltunk a v�r�ba megvenni a jegyemet, amikor bar�tn�m sz�ja hatalmas mosolyra h�z�dott �s egy fi� nyak�ba ugrott. Egyb�l kital�ltam, hogy a fi� Sam lehet, Roxy bar�tja. Hosszas �lel�s ut�n  oda j�ttek hozz�m.

-Lizi, � Sam a bar�tom. –mutatta be a fi�t.

-Szia Sam.. �r�l�k, hogy megismerlek.

-�n is �r�l�k Lizi, ha tudn�d m�r mennyit hallottam r�lad...

-�, rem�lem semmi rosszat...

-Nem, dehogy... Kicsim... Hova mentek most? –n�zett Roxyra a fi�.

-H�t.. ki a v�g�nyokhoz... Felrakjuk Lizit a vonatra.

-Veletek tartok... Lizi... had seg�tsek. –majd kivette kezemb�l a b�r�nd�met.

-Jaj, k�szi.

H�rmasban kis�t�ltunk �s a peronon v�rakoztunk a vonatom indul�s�ig. Amikor be�llt a szerelv�ny, b�cs� puszit adtam bar�tn�mnek �s elk�sz�ntem t�l�k. Perceken bel�l m�r haza fele z�tyk�l�dtem. Mivel nem hagytam el� a k�nyvem �s semmi egyebet, k�nytelen voltam a t�jat f�rk�szni. Ahogy b�multam kifele az ablakon gondolataim elkalandoztak. Fejemben �jra az �lmok �s Tom j�rt. Mi van, ha ezek az �lmok jelek... Arra, hogy a kapcsolatom Tommal nem lesz z�kken� mentes? Mi van, ha ezek figyelmeztet�sek, arra hogy Tom bajban van? Mi van, ha ezeknek nincs is �rtelme? Rengeteg k�rd�s kavargott bennem.

Biztos voltam benne, hogy az �lmoknak Tomhoz van k�z�k, hiszen � is szerepelt benne �s csak az �ta �lmodom ilyeneket mi�ta besz�ltem vele.

Bambul�somb�l a kalauz �bresztett fel, amikor j�tt a jegyemet ellen�rizni.

Ezek ut�n m�r csak arra v�gytam, hogy v�gre haza �rjek, �s szerelmem nyak�ba ugorhassak. Nem messze j�rhatott a vonatom otthonr�l, amikor telefonom cs�r�gni kezdett. Anya volt az.

-Boldog �j�vet anya. –vettem fel a telefont.

-Neked is kisl�nyom... Mikor �r be a vonatod?

-Nem sok�ra... Olyan f�l �ra kb.

-Hm. Nem tudok kimenni �rted, mert be kell mennem az irod�ba...

-Ilyenkor? De h�t elseje van anya...

-Tudom, de tudod milyen sok a munk�m.

-Igen, tudom... Akkor majd otthon tal�lkozunk...

-A helyzet az, hogy majd csak p�r nap m�lva tal�lkozunk... Mert el kell utaznom...

-Anyaaa... ne m���r. –csuklott el a hangom.

-Ne haragudj Liza.

-Nem, semmi gond.

-Akkor majd tal�lkozunk kisl�nyom. Szia.

-Ok�, szia.

Letettem a telefont �s legsz�vesebben s�rni �s �v�lteni tudtam volna egyszerre. Ut�ltam, hogy �desany�mnak ennyi munk�ja van, b�r sokszor �gy �reztem, hogy ink�bb csak engem ker�l.

Csal�dotts�gomban a t�jat b�multam �jra �s nem sok�ra megl�ttam a t�bl�t, ami jelezte, hogy otthon vagyok. Kedvtelen�l szedtem �ssze a cuccaim �s cipeltem le a b�r�nd�met a vonatr�l amint az meg�llt. �pp a v�g�nyok k�z�l pr�b�ltam kim�szni a t�meggel haladva, amikor egy h�v�s k�z az �n kezembe cs�sztatta mag�t �s elvette a cuccomat. Ijedten fordultam meg, de amint megl�ttam kihez tartozik a k�z sz�vem vadul kalimp�lni kezdett �s nem tudtam mit tegyek, ez�rt Tom nyak�ba borultam. Annyira j� volt �jra l�tni �s �rezni az illat�t �s b�rcsak sose �rne v�get ez a pillanat.

-Hi�nyozt�l. –villantotta el� ragyog� mosoly�t Tom.

-Te is nekem. Nagyon.

-Na gyere... Induljunk...

-V�rj, te honnan tudtad, hogy mikor �r be a vonatom?

-Megk�rdeztem...

-De honnan tudtad melyikkel j�v�k?

-H�t te mondtad, hogy elsej�n reggel...

-Lehet... na mindegy, annyira �r�l�k neked.

-�n meg annak �r�l�k, hogy j�l vagy. B�r vigy�zhatt�l volna jobban magadra.

-Tess�k?

-H�t, amikor elment�l m�g nem volt seb az arcodon... �s a kezeden...

G�z�m sem volt honnan tudja, hogy sebes a kezem, mikor az a kab�t miatt nem is l�tszik. Hirtelen l�gy szell� hozta fel�m Tom illat�t. Annyira ismer�s volt valahonnan. Mik�zben kiment�nk az �llom�sr�l v�gig azt kutattam az agyamban, hogy honnan ennyire ismer�s ez az illat. Tom illata. M�r nem messze j�rtunk otthonr�l, �pp egy �res s�t�t sik�torszer� helyen ment�nk kereszt�l, amikor beugrott. Kezem kir�ntottam Tom kez�b�l �s ledermedtem. � �rtetlen�l n�zett r�m.

-Te volt�l... –suttogtam, de � m�gis meghallotta.

-Micsoda?

-Te... ott volt�l... a temet�ben... Szilveszter �jjel...

-Hogy lettem volna ott?

-Nem tudom... De te volt�l...

Tov�bbra is suttogtam �s csak �lltam ott... �sszezavarodtam. T�nyleg � lett volna ott? �s ha igen, hogy ker�lt oda?