2/15

by: Nicky

Ahogy a busz sz�p lassan elindult, az ablaknak d�nt�ttem a fejem. Csal�dott voltam, b�r tudtam, hogy Tom biztosan nem fog megjelenni, m�gis a sz�vem m�ly�n rem�ltem a felbukkan�s�t. A j�rm� ism�t meg�llt �s Nicol is felsz�llt. R�gt�n mell�m �lt �s faggatni kezdett.

-Lizi... mi t�rt�nt? –n�zett r�m k�rd�n.

-Semmi... –v�laszoltam alig hallhat�an.

-Akkor mi�rt van gipszben a kezed?

-H�t mert... Mert... Elestem. –hazudtam.

-Vagy ezerszer h�vtalak... –mondta szemreh�ny�an.

-�sszet�rt a telefonom.

-�h, �rtem... Am�gy k�pzeld... Mi�ta nem j�tt�l busszal a herceged sem j�tt. –Tekintetemet hirtelen Nicolra emeltem, majd k�nnycseppek kezdtek gy�lekezni a szememben. R�j�ttem, hogy �k m�g azt sem tudj�k, hogy a hercegemmel �sszej�ttem... De � el is hagyott. A busz megint meg�llt �s Mia is csatlakozott hozz�nk.

-Lizi, v�gre �jra k�zt�nk... –�lt le velem szemben sug�rz� mosollyal.

-Hello. –k�sz�ntem neki.

-Mi�js�g veled? Hogy t�rted el a kezed? –kezdett � is faggatni, bennem, pedig kezdett el futni a m�reg. Mi�rt kell engem faggatniuk? H�t nem l�tj�k, hogy teljesen romhalmaz vagyok? Ezzel a k�rd�s �z�nnel csak m�g jobban �sszet�rnek bennem mindent. A k�rd�sekre nem v�laszolva, bedugtam f�lembe a f�lhallgat�mat, de nem kapcsoltam be, csak �gy tettem mintha zen�t hallgatn�k. Ez volt az egyetlen m�dszer arra, hogy ne zavarjanak. Kis id� m�lva el�rt�k a meg�ll�t, ahol le kellett sz�llnunk. Cuccainkat �sszeszedve a j�rm� ajtaj�hoz turakodtunk, majd amikor az meg�llt lek�sz�l�dtunk. Mindenki el�ttem ment, �n ink�bb h�tul kullogtam ut�nuk. �tv�gtunk az �ttesten �s ekkor �bredtem csak r�, hogy ahhoz az irod�hoz k�zeled�nk, ahol � dolgozott. Sz�vem vad kalimp�l�sba kezdett a gondolatt�l, hogy tal�n... Esetleg... Valami v�letlen folyt�n itt �sszefutok vele. Amikor oda�rt�nk az iroda ajtaj�hoz a t�bbiek mentek tov�bb, de �n meg�lltam �s csak b�multam az ajt�ra kif�ggesztett cetlit.
 „Az iroda megsz�nt.”  Megsz�nt? De h�t mi�rt? Nem �rtettem, �s csak meredtem a cetlire. Er�s k�sztet�st �reztem r�, hogy bet�rjem az ajt�t �s saj�t szememmel is meggy�z�djem arr�l, hogy � t�nyleg nincs itt. Cseleked�s helyett azonban most a k�nnycseppek ki is csordultak �s s�r�sban t�rtem ki. T�sk�mat a f�ldre dobva, le�ltem az iroda l�pcs�j�re �s t�rdemre hajtottam fejemet. Nem akartam, hogy b�rki is l�ssa, hogy s�rok. Percek sem teltek el, amikor valaki le�lt mell�m �s �t�lelt. Feln�ztem �s l�ttam, hogy Nicol az. 1 h�napig nem is jeleztem fel�, hogy �lek... Val�sz�n�leg meg is b�ntottam, de � most m�gis itt van mellettem. R�borultam �s most az � nyak�ban zokogtam.

-Mi a baj? –k�rdezte halkan.

-Nem b�rom... –szipogtam.

-Micsod�t?

-Nicol... tudod... �h... Ez olyan bonyolult... –mondtam, mik�zben szemeimet t�r�lgettem.

-H�tha meg tudom �rteni... –n�zett r�m.

-H�t... a fi� a buszr�l...

-Tom..?

-Igen... sz�val... �n meg �... A t�li sz�netben... –habogtam a k�nnyeimmel k�szk�dve.

-�hm... �sszej�ttetek? –n�zett r�m boldog arccal.

-Igen...

-De h�t ez nagyszer�... Nem?

-Az volt... Csak semmi sem alakult j�l...

-Elhagyott?

-El.

-De h�t mi�rt? �sszevesztetek? –k�rdezte.

-Nem... csak... –gondolkodtam. Hogy magyar�zhatn�m el neki, hogy egy v�mp�rba szerettem bele? R�ad�sul egy gonosz v�mp�r elrabolt... Teljesen kattantnak n�zne...

-Csak?

-H�t... r�viden annyi, hogy bajba sodort... Vagyis... Nem... De... �n is �t... �s...  –pr�b�ltam �sszeszedni a gondolataimat, ami persze nem siker�lt.

-V�rj... most bajba sodort vagy nem?

-H�t... r�szben...

-Ez�rt van begipszelve a kezed?

-Igen... de ez csak a legkisebb gondom...

-De... ha �rtott neked, akkor jobb is, hogy elhagyott.

-Nem...Nicol... ezt nem �rtheted...

-Figyelj, gyere, s�t�ljunk be a suliba, mert elk�s�nk, ok�?

-Ok�. –�sszeszedt�k a t�sk�inkat, majd elindultunk a suli fel�. M�g egyszer visszapillantottam az irod�ra, majd lehajtottam a fejem �s csendben ballagtam Nicol mellett. �reztem, hogy az alatt a p�r perc alatt, am�g oda �rt�nk az iskol�hoz bar�tn�m egy j� p�rszor akart hozz�m sz�lni, de azt�n jobbnak l�tta, ha nem er�lteti a dolgot. Ez�rt h�l�t is adtam neki. T�nyleg nem volt kedvem senkivel csever�szni.

Amint bel�pt�nk az �p�letbe ezer szemp�r szegez�d�tt r�m... Olyanok is engem b�multak, akiket nem is ismertem. Kicsit meglep�dtem, de nem t�r�dtem vel�k.

Mivel nem akartam �jabb k�v�ncsi szemp�rokkal tal�lkozni, jeleztem Nicolnak, hogy ink�bb felmegyek az oszt�lyba, am�g � elmegy megvenni a reggelij�t. Gyorsan felsiettem a l�pcs�k�n, majd a term�nk fel� vettem az ir�nyt. Szerencs�re, senki nem volt a folyos�n, ez�rt visszavettem a temp�b�l, de egy percen bel�l m�r a teremhez �rtem. Nagy leveg�t vettem, majd benyitottam. Fele oszt�lyom m�r benn volt. Elmotyogtam egy „sziasztok”-ot �s gyorsan a helyemre siettem. Ahogy elhaladtam a padsorok k�z�tt, �reztem, hogy minden t�rsam engem b�mul. A padom mellett leraktam a t�sk�mat �s le�ltem. Mivel ideges�tett, hogy mindenki k�rd�n n�z r�m, hirtelen megsz�laltam.

-Igen, tudom... Gipszben van a kezem... Balesetem volt.. ennyi... Nem kell b�mulni. –hadartam el idegesen a hazugs�got, de a c�lomat legal�bb el�rtem. R�borultam a padra �s csendben �ltem ott, amikor Nicol le�lt mell�m. Ekkor feln�ztem �s egy szendvics meg egy csoki hevert el�ttem. K�rd�n n�ztem a bar�tn�mre.

-Enned kell... –mondta arc�n kis mosollyal. Hetek �ta csak p�r falatot ettem, de nem voltam �hes. Gyomrom folyamat g�rcsben volt, ez�rt ami lemegy az nagy es�llyel ki is j�n.

Ahogy teltek a percek, az oszt�ly kezdett ben�pesedni. Ak�rki bej�tt, az els� dolga az volt, hogy engem let�madott egy k�rd�ssorozattal. Persze a legt�bb embernek nem v�laszoltam, �s akinek igen, annak is csak annyit, hogy „semmi”. szerencs�re r�videsen becsengettek �s mindenki a hely�re �lt. Elkezd�d�tt az els� �ra... Irodalom... A tan�r bej�tt �s r�m n�zett. Megeresztett egy mosolyt fel�m, de szerencs�re nem k�rdezte meg ny�ltan az eg�sz oszt�ly el�tt, hogy mi is t�rt�nt val�j�ban. M�r vagy 10-15 perc eltelt, amikor hirtelen felkaptam a fejem, mert t�bbsz�r is elhangzott egy n�v... Egy n�v... Ami folyamat �jra �s �jra felt�pte a sebeimet. „Thomas m�ve egy szanat�riumi �lm�nyr�l sz�l...” Hallottam �jra a tan�r hangj�t, amint kimondja a nevet. Azt hittem, ha iskol�ba j�v�k k�nnyebb lesz elviselnem a dolgokat. Nicolra n�ztem, aki egy�tt �rz�en b�lintott, majd �jra a padra hajtottam a fejem �s csak meredtem magam el�. Mivel hi�nyoztam az el�z� �r�kr�l nem faggatott a tan�r.

Lassan megsz�lalt az �ra v�g�t jelz� cseng�. Ett�l f�ltem... A sz�netben �jabb roham �s k�rd�s �z�n arr�l, hogy mi is t�rt�nt velem. Szerencs�re bar�tn�m �szbe kapott, �s ler�zta r�lam a k�v�ncsi f�leket. Nem volt hossz� sz�net, ez�rt m�ris becsengettek a k�vetkez� �r�ra... Francia. Az egyetlen olyan �ra ahol, tudtam tartani az �temet, m�g �gy is, hogy 1 h�napot kihagytam. Amint bej�tt a tan�r m�ris r�m „t�madott”, hogy franci�ul mes�ljem el, mi�rt nem voltam itt a suliban az elm�lt p�r h�tben. Valamit makogtam arr�l, hogy balesetem volt, de nem szeretn�k r�la besz�lni. Az �ra h�tra lev� r�sz�ben ism�t csak �ltem, b�r pr�b�ltam l�p�st tartani azzal, amit a tan�r magyar�zott. Nem lehetett sok vissza az �r�b�l, amikor megint egy n�vre lettem figyelmes. Ford�t�s volt a feladat �s azt a mondatot kellett leford�tani, hogy „Tom elment az erd�be” Megint kezdtem kiakadni... Nem lehet v�letlen, hogy kett�b�l k�t �r�n is elhangzik az a n�v... M�r azon voltam, hogy fel�llok, �s ink�bb haza megyek... Nem fogom t�l�lni ezt a napot... �jra a padra borultam �s v�rtam, hogy megsz�laljon az �ra v�g�t jelz� cseng�.

Hossz�, nagyon hossz� id� ut�n v�gre az utols� �r�mr�l is kicsengettek. Cuccomat gyorsan elpakoltam �s bar�tn�immel az oldalamon elindultam a kij�rat fel�.

Amint kil�ptem az ajt�n szemeim elkerekedtek, hiszen egy ismer�s l�ny �llt a sulival szemben. Lementem a l�pcs�n, �s ekkor a l�ny intett, hogy menjek oda hozz�.

-H� Lizi, hova m�sz? –k�rdezte t�lem Nicol.

-�hm... v�rnak r�m... Ti menjetek csak... Reggel tal�lkozunk.

-Tuti?

-Tuti.

Bar�tn�im elindultak haza, �n, pedig az ismer�s l�nyhoz siettem.

-Lina... –leheltem a l�ny el� �llva.

-Lizi... ne haragudj, de ide kellett j�nn�m. –mondta.

-De... minek?

-L�tnom kellett, hogy nem teszel h�lyes�get...

-Lina... nem tudsz... Esetleg... Valamit...

-Nem. –v�laszolta azonnal.

-De... hol van vagy...

-Nem tudom. Lizi, pr�b�ld elfelejteni...

-Mintha az olyan k�nnyen menne... –gy�ltek k�nnycseppek a szemembe.

-Igen, tudom... –mondta, majd mag�hoz h�zott �s �t�lelt. Ahogy hideg b�r�hez �rtem, �jra eszembe jutott Tom hideg �lel�se, amit�l m�gis forr�s�g �nt�tt el. Kezdett megf�jdulni a fejem �s le akartam fek�dni.

-Lina... �n most ink�bb haza megyek... Ok�?

-Elk�s�rlek.

-H�t rendben.

Majd f�l �r�t gyalogoltunk a hidegben, �gy, hogy egyik�nk sem sz�lt a m�sikhoz. T�bbsz�r l�ttam Lin�n, hogy �rdekl�dve figyel engem, mintha arra v�rna, mikor fogok teljesen kiborulni. Elhat�roztam, hogy ilyen nem lesz. Carolina eg�szen a bej�rati ajt�ig k�s�rt.

-�hm... Lina... bej�ssz? –k�rdeztem a l�nyt f�rk�szve.

-�h, nem... Dolgom van.

-Rendben...

-Lizi... �g�rd meg, hogy semmi h�lyes�get nem fogsz tenni...

-Mi�rt k�red ezt?

-Csak �g�rd meg. –er�sk�d�tt �s egy pillanatra Tomra eml�keztetett.

-Ok�... –ny�gtem ki, kicsit megszeppenve.

-Akkor h�t, szia Lizi. –b�cs�zott el Tom h�ga, majd mire reag�lhattam volna, m�r itt sem volt.

Bementem a lak�sba �s mivel fejf�j�som az �ta sem sz�nt meg, s�t er�s�d�tt a gy�gyszeres fi�khoz mentem. �tkutattam az eg�szet, de sehol nem tal�ltam a f�jdalomcsillap�t�mat. Val�sz�n�leg az �sszest beszedtem a k�zf�j�somra �s anyu az �ta sem vett.

Tov�bb kutattam, amikor tal�ltam egy m�sik fajta f�jdalomcsillap�t�t. Nem olvastam el semmi t�j�koztat�t r�la, csak fogtam �s bevettem bel�le p�r szemet.

A konyh�ba mentem, ahol megtal�ltam az asztalon anyu level�t.

„Lizi, megint el kellett mennem egy �zleti �tra, k�lf�ldre. K�rlek vigy�zz magadra, nem tudom mikor �rkezem. Szeretlek. Anyu”

Amint elolvastam a levelet rettent�en ideges lettem. Mi�rt kell mindig magamra hagynia?

Kinyitottam a h�t�t, innival�t keresve, de semmi nem volt benne p�r �veg alkoholt kiv�ve.

Beny�ltam �s kivettem az egyiket. Egy darabig csak n�zegettem, majd lecsavartam a kupakot �s bele ittam. Amint lenyeltem v�gig �gette a torkomat, de nem b�ntam. �reztem, ahogy az alkohol v�gig lemegy a testemben. Eleinte fura �rz�s volt, de kezdtem �lvezni ez�rt m�g egyet bele kortyoltam az �vegbe, majd m�g egyet �s �gy tov�bb eg�szen addig m�g csak egy kev�s maradt az italb�l. Letettem az �veget az asztalra. A szob�m fel� indultam, de megsz�d�ltem �s nem b�rtam egyenesen menni. Forgott velem minden. Gondolataim ki�r�ltek. Valahogy elv�nszorogtam a szob�mig �s bekapcsoltam a magn�mat. Max hanger�re tekertem �s lassacsk�n �tengedtem magam a zen�nek. A szob�m kell�s k�zep�n t�ncolni kezdtem. Csod�s �rz�s volt elengedni magam �s semmivel sem t�r�dni. A fellegekben j�rtam.

Nem tudom mennyi id�, telhetett el, amikor �reztem, hogy gyomrom nem b�rja sok�ig. Gyorsan a mosd�ba rohantam �s kiadtam magamb�l mindent.

A wc mellett kuporogva r�j�ttem, hogy az alkohol �s a gy�gyszer el�gg� megtette a hat�s�t n�lam. Lassan felt�p�szkodtam, �s a f�rd�ben lemostam az arcomat, majd az �gyamba d�ltem.

Azonnal elnyomott az �lom...

aaa