- Brooke kicsim, ideje felkelned! – kopogtatott Elza az ajt�mon. �lmosan emeltem fel a fejem �s n�ztem r� az �r�mra. Reggel 8 �ra volt. Fel nem foghatom, mit akar Elza szombaton reggel t�lem. A m�sik, amit fel nem foghatok, hogy mi�rt nincs munk�ban, hiszen hajnalban kellett volna mennie. Mivel k�v�ncsi voltam, kim�sztam az �gyb�l. M�g mindig a buliz�s ruh�m volt rajtam �s b�zl�ttem, ez�rt az els� utam a f�rd�mbe vezetett.

F�j� fejjel �s kiss� sz�delegve �lltam be a zuhany al�. El�sz�r csak j� hideg v�zre v�gytam, ami leh�ti kicsit m�snapos fejemet, azt�n tekertem egyre melegebbre a csapot. Megmostam a hajamat �s alaposan �tsik�ltam magam tusf�rd�vel. Amikor v�geztem t�r�lk�z�t csavartam a hajamra, majd a testem k�r�. Beleb�jtam a mamuszomba �s kis�t�ltam a konyh�ba.

- Mi�rt nem dolgozol? – motyogtam halkan.

- Mert ma te m�sz dolgozni… - �llt el�m arc�n sz�les mosollyal Elza.

- Mi van? – dermedtem le.

- N�zd, nem t�rhetem a kicsapong�saidat b�ntet�s n�lk�l, ez�rt ezen t�l nincs buli, nincs telefon �s nincs bankk�rtya. – emelte fel egyes�vel a cuccaim, majd tette be egy fi�kba �ket.

- Ne csin�ld m�r! – nyavalyogtam.

- Mindezeket sorban visszakapod, ha megkeresed r� a p�nzt, amib�l fizetni tudod �ket. Vettem a b�tors�got �s munk�t is kerestem neked. Ha nem sietsz, elk�sel kincsem. – mosolygott, mik�zben az �r�j�ra n�zett.

- Ugye csak sz�vatsz? – �lltam t�tott sz�jjal.

- Nem. Most az egyszer komolyabb vagyok, mint valaha… �s mivel sikeresen kiugrasztott�l hajnalban az �gyb�l �n szabit vettem ki m�ra.

- Hol vannak a kamer�k? – vigyorodtam el.

- Nem Brooke… ez nem �tver�s. Kapsz f�l �r�t, hogy elk�sz�lj.

- Aha. �s ha nem k�sz�l�k el?

- Akkor m�sz f�lk�sz �llapotban.

- �s hova is megyek?

- B�biszitterkedni. – hatalmas �rzelem hull�m futott v�gig rajtam. El�sz�r led�bbentem, majd nevetnem kellett. Hatalmas r�h�g�sben t�rtem ki �s egy alm�t emeltem a sz�mhoz.

- �n meg a gyerekek. – nevettem �s egy j� nagyot haraptam bele a gy�m�lcsbe.

- �pp itt az ideje, hogy �sszebar�tkozz vel�k…

- Aha. Vagy �n ker�l�k k�rh�zba vagy �k. T�k�letes p�ros�t�s. – cs�mcsogtam tov�bb.

- Mi�rt mondasz ilyeneket?

- Elza, gondolj csak vissza, hogy egyszer 10 �ves koromban elk�ldtetek vigy�zni a szomsz�d kisfi�ra…

- Nem miattad esett le a m�sz�k�r�l… �s nem miatta v�gta sz�t a kezed.

- �s am�gy is… kihez menn�k?

- P�r utc�nyira innen van egy kisl�ny, Lucy-nak h�vj�k. A sz�lei meghaltak p�r �ve rep�l�balesetben…

- �rva? – dobtam be a csutk�t a kuk�ba.

- Nem. A testv�re neveli.

- Akkor minek kell b�biszitter?

- Mert a fi� rengeteget dolgozik, hogy mindent megadjon a kicsinek.

- �s akkor �n menjek oda p�nz�rt dolgozni, mikor alig van nekik? – vitatkoztam.

- Nem kapsz �rte sok p�nzt… csak egy keveset. De m�r csak 20 perced van… - mutatott az �r�ra any�m.

- �h, ok�… elmegyek. De csak ma, �s ha nyiv�kol vagy ny�ladzik, vagy b�rmi lesz azzal a gyerekkel, �n haza j�v�k. – vonultam fel duzzogva a szob�mba. Ha nem lenne ilyen szomor� t�rt�nete a csal�dnak biztos, hogy nem menn�k el. De ez a katasztr�fa, ami vel�k t�rt�nt kicsit megl�gy�totta a sz�vemet.

Amint fel�rtem a szob�mba megt�r�ltem a hajam �s kiszedtem a szekr�nyemb�l a ruh�imat. Tudtam, hogy mire v�llalkozok, ez�rt k�nyelmes cuccot dobtam magamra.

Bedugtam a hajsz�r�t�t a konnektorba �s teljes fokozatra kapcsolva sz�r�tani kezdtem nedves f�rtjeimet.

M�r csak az alja volt m�g vizes kicsit a hajamnak, amikor hirtelen elcsendesedett a sz�r�t�m.

�rtetlen�l forgattam a kezemben �s kapcsolgattam ki-be. Mivel nem tudtam mi baja, letettem a szekr�nyemre �s megkerestem a r�gebbit, majd azt is bedugtam. Hi�ba. Az sem m�k�d�tt.

- Indulhatunk? – hallottam Elza ki�lt�s�t lentr�l.

- Elromlott a hajsz�r�t�m �s m�g vizes a hajam! – kiab�ltam vissza.

- Ja, csak lekapcsoltam az �ramot… - l�pett fel hozz�m any�m.

- Neked teljesen elment az eszed! – rivalltam r�.

- Sz�val k�sz vagy?

- Vizes hajjal menjek ki?

- �h, h�t ha hajnalban nem f�zt�l meg csurom vizesen meztelen�l, akkor most sem lesz bajod! Indul�s! – parancsolt r�m.

Kelletlen�l felkaptam a pulcsimat az �gyr�l �s magamra h�ztam, mik�zben lefele indultam a l�pcs�n. Az ajt�n�l beleb�jtam az edz�cip�mbe, majd visszal�ptem a konyhaszekr�nyhez, hogy egy bef�ttes gumit vegyek ki bel�le. Szorosan felk�t�ttem l�farokba vizes hajamat �s kil�ptem az ajt�n. A kocsi m�r a bej�r�n �llt �s ment a motorja. Elza nagyszer�en kitervelt mindent.

- Gratul�lok… - b�ktem oda neki, mik�zben besz�lltunk a kocsiba.

- Hidd el, nem lesz olyan rossz.

- Ne pr�b�ld menteni a dolgokat… tudod, hogy most mit �rzek ir�ntad! – grimaszoltam.

Anya bekapcsolta az �v�t, majd �vatosan kihajtott az �tra. Eg�sz id� alatt nem sz�laltunk meg. Figyeltem merre megy�nk, mert biztos voltam benne, hogy mindenkit ismerek ebben a kis v�rosban, de rep�l�balesetben meghalt sz�l�kr�l nem hallottam.

Ismer�s utc�ba kanyarodtunk be, majd meg�lltunk egy m�g ismer�sebb h�z el�tt. Nem tudtam ki lakik ott, csak tudtam, hogy ismerem.

- Sz�val, nem j�v�k �rted, majd gyere haza, amint v�gzel. Ne mer�szelj ell�gni vagy b�rmi egy�b! Itt van egy kev�s p�nz, h�tha kell valamit venned Lucy-nak!

- �h, teh�t ha neki kell valami, akkor arra adsz p�nzt, pedig idegen… de t�lem... a saj�t l�nyodt�l elszedsz minden civiliz�ci�s eszk�zt.. Nem �rzed kicsit fur�nak?

- Nem.

- Na, szia. – sz�lltam ki a kocsib�l. Kicsit idegesen l�pdeltem az ajt� fel�, de amint oda�rtem kopogtattam rajta.

A fa ajt� azonnal kiv�g�dott �s egy ismer�s fi� �llt el�ttem.

- K�st�l. A telefonsz�mokat ki�rtam neked a h�t�re. 6 k�r�l j�v�k. – rohant el mellettem az ismer�s arc. Egy apr� hangot se volt id�m kiadni, ez�rt csak intettem egy apr�t az elt�n� alak ut�n.

Nagy leveg�t vettem �s bel�ptem a k�sz�b�n. Bez�rtam az ajt�t, levettem a cip�met, majd p�r m�sodperces tanakod�s ut�n egyre beljebb l�ptem a h�zban.

Ahogy haladtam, minden ajt�n ben�ztem, de sehol nem tal�ltam senkit.

- Hah�… - pr�b�lkoztam. Eredm�nyesen. Velem szemben az egyik ajt�n�l megl�ttam egy kisl�nyt, aki f�lve n�zett ki az ajt� m�g�l. Leguggoltam, majd besz�lni kezdtem hozz�.

- Szia! �n Brooke vagyok… azt hiszem, ezt a mai napot egy�tt t�ltj�k… sz�val el�rulod nekem a neved? – eml�keztem, hogy anya mondta a nev�t a kisl�nynak, de m�rgemben ki is sz�llt a fejemb�l a neve.

- Nem! – l�pett ki hozz�m a kisl�ny.

- Nem? Akkor hogy h�vjalak?

- Hercegn�! – mosolygott r�m a kisl�ny.

- Ok� hercegn�… megengeded, hogy bemenjek a kast�lyodba? – k�rdeztem vigyorogva.

- Aha! – ny�jtotta fel�m a kez�t. Fel�lltam, majd odal�ptem mell� �s a tenyer�be cs�sztattam az eny�met. Hagytam, hogy bevezessen a szob�j�ba. Eddig t�nyleg nem t�nt v�szesnek a dolog.

Amint bel�pt�nk a feh�r ajt�n sz�jt�tva n�ztem k�r�l. �n kiskoromban csak �lmodni mertem ilyen szob�r�l. A falak aranyos r�zsasz�nre voltak festve, minden�tt pillang�k �s csillog�s dolgok. Barbiek ezrei lept�k el a szekr�nyeket, nem besz�lve a pl�ss �llatokr�l. De a legjobban egy valami tetszett igaz�n. Az �gy. Hatalmas hever� volt hint�ba �gyazva. Itt t�nyleg hercegn�nek �rzi mag�t egy l�ny.

- H�ha… ez mesesz�p! – b�m�szkodtam tov�bb.

- Leszel az udvarh�lgyem?

- �h – nevettem el magam – h�t persze. De az udvarh�lgyek meg�rdemlik, hogy a hercegn�j�k megs�gja nekik az igazi nev�ket, nem? – n�ztem a kicsire, aki gondolkod� arcot v�gott, majd intett, hogy hajoljak le hozz�. �gy is tettem. � a f�lemhez �llt j� szorosan �s nagyon halkan a f�lembe s�gta a nev�t.

- � Lucy hercegn�… - sz�laltam fel.

- Css! Csak te tudhatod! – intett le a kisl�ny. Jeleztem, hogy cipz�rt tettem a sz�mra.

- �s mondd hercegn�m, mihez lenne kedved?

- Olvasn�l nekem mes�t?

- Persze… mit szeretn�l?

- Ezt… - nyomott a kezembe egy k�nyvet. Nem volt ismer�s a bor�t�ja, ez�rt felkeltette az �rdekl�d�semet. Lucy az �gyhoz h�zott, majd bem�szott a takar� al� �s mutatta, hogy d�ljek mell�.

Le�ltem az �gyra, majd a h�tamat a t�ml�nak t�masztottam. Kinyitottam a k�nyvet �s olvasni kezdtem. P�r oldal ut�n r�j�ttem, hogy milyen mese ez. R�j�ttem arra is, hogy mi�rt nem volt ismer�s. Ez a k�nyv is azon eml�kek egyik�hez tartozott, amiket pr�b�ltam kit�r�lni. A mese egy kisl�nyr�l sz�l, akinek elvitte a gonosz boszork�nynak k�sz�nhet� �rv�z az �desapj�t. A kisl�nyt pedig el�tkozta, hogy csak akkor lehet boldog, ha megtal�lja a kiutat ebb�l a r�m�lomb�l. R�gebben sosem �rtettem a mese l�nyeg�t, csak tetszettek a k�pek, de most t�l sok hasonl�s�got fedeztem fel a mese �s az �letem k�z�tt.

M�r majdnem a fel�n�l j�rtam, amikor felfigyeltem egy egyenletes szuszog�sra mell�lem. Oldalra n�ztem �s l�ttam, hogy Lucy elaludt. Nem csoda, hiszen m�g nagyon kor�n van.

�vatosan kim�sztam mell�le �s kij�ttem a szob�b�l. Bementem a konyh�ba, mert szomjas voltam, de nem mertem inni. Nem tudtam, hogy szabad-e. A h�t�re n�ztem �s megl�ttam egy list�t, amire ronda macskakapar�ssal 2 telefonsz�m volt fel�rva. Az els� az a fi�� volt, aki elrohant mellettem. Ezt abb�l gondoltam, hogy a „saj�t” sz� �llt a sz�m el�tt. A m�sodikhoz pedig az volt �rva, hogy „Gabrielle”.

Nem ismertem senkit, akit �gy h�vtak. Levettem a cetlit a h�t�r�l �s kimentem a nappaliba. Egy telefonk�sz�l�k ott hevert a kis asztalon.

Felvettem onnan, majd t�rcs�zni kezdtem a „saj�t” sz�mot. A h�v�sgomb megnyom�sa ut�n p�rat kicsengett, majd fel is vett�k a telefont.

- Igen?

- �hm… szia! Csak �gy elrohant�l mellettem reggel �s gondoltam megk�rdezn�k p�r dolgot �s.. �hm ja egy�bk�nt Brooke vagyok..  a b�biszitter…

- Brooke, tudom ki vagy.

- T�nyleg? M�rmint hogy ismersz engem, vagy csak ki�rja a mobilod a sz�mot?

- Sz�val nem ismert�l meg reggel… - �llap�totta meg a hang a vonal t�ls� v�g�n.

- Kellett volna?

- Hm. Eml�kszel a sulis �veidre?

- Persze.

- Arra is eml�kszel, hogy volt egy oszt�lyt�rsad kb. 4 h�napig, de hirtelen elt�nt a sr�c �s ti nem hallottatok r�la t�bbet?

- R�mlik valami… v�rj… Daniel?

- M�gis csak eml�kszel valamire…

- Igen… mire j�ba lett�nk volna elt�nt�l �s semmi �letjelet nem adt�l magadr�l! Tiszt�n eml�kszem… de hova t�nt�l?

- Rem�ltem, hogy �desany�d beavat a r�szletekbe…

- Ja… a baleset… de mi�rt nem sz�lt�l? Seg�tettem volna…

- Brooke, mindig is cikinek tartottad, ha velem kellett l�gnod.. sz�val ezen nincs mit sz�p�teni…

- Ez nem igaz…

- Jaj dehogy nem! Mindig a Victor kl�nba akart�l tartozni �s h�t siker�lt is… ez�rt is volt meglep�, hogy j�tt�l dolgozni…

- Aha…

- Nem magadt�l j�tt�l, ugye?

- H�t nem… de nem az�rt... ha tudtam volna, hogy te… akkor… sz�val…

- Brooke, nyugi…

- Ok�, t�rj�nk a l�nyegre… van valami, amit tudnom kell Lucyr�l?

- Ne adj neki csokit… megf�jdul a hasa t�le �s � m�g nem fogta fel, hogy mi t�rt�nt anyu�kkal… sz�val…

- �rtem… nem hozom sz�ba, �g�rem.

- Brooke, k�rlek, csak ezt az egy napot b�rd ki vele �s nem kell t�bbet j�nn�d. De most le kell tennem, mert le fognak sz�rni. Sietek. Szia.

- Szia Dan.

Letettem a telefont a hely�re �s h�trad�ltem a kanap�n. Meglepett az eg�sz besz�lget�s. Ez�rt volt ismer�s a h�z �s a fi� is. Daniel. Danny.

V�ratlanul becs�ppent k�z�nk, majd el is t�nt. Az alatt a p�r h�nap alatt, am�g oszt�lyt�rsam volt p�rszor besz�lgettem vele �s volt, hogy egym�s mellett �lt�nk, de ahogy mondta, t�nyleg Victor klikkj�hez akartam m�r akkor is tartozni. Ez�rt is t�volodtam el fokozatosan t�le, azt�n pedig elt�nt �s �n csatlakoztam a klikkemhez. P�rszor �rdekl�dt�nk ir�nta, de soha nem mondta el senki, hogy hova lett. Besz�ltek k�lt�z�sr�l �s emellett minden f�le pletyk�k terjengtek.

Mik�zben a r�gi dolgokat pr�b�ltam felsz�nre hozni kih�ztam a gumit a hajamb�l �s h�trad�ntve a fejemet lel�gattam a t�ml�n.

�reztem, hogy minden nedvess�g kisz�llt m�r bel�le, ez�rt egy kicsit �tf�s�ltem az ujjaimmal.

- Mi�rt piros a hajad? – sz�lalt meg egy v�konyka hang mellettem. Felpattantam a kanap�r�l �s Lucy el� t�rdeltem.

- H�t fel�bredt�l. A hajam pedig nem piros, hanem v�r�s… �s az�rt mert nekem ez tetszik.

- Szerintem olyan vagy vele, mint Ariel.

- Ariel, mint a kishable�ny? 

- Igen. – vigyorgott a kicsi.

- Akkor tudod mit hercegn�m… udvarh�lgyb�l lehetn�k a te saj�t Arieled. Mit sz�lsz?

- Hmmmm… err�l majd megk�rdezem Dannyt.

- � tal�n a kir�ly, hogy meg kell k�rdezned?

- Nem, � a vigy�z�m.

- A legjobb vigy�z�d van a vil�gon.

- Igen, tudom. � akkor sem hagyott el, amikor anya elment. – led�bbentem. A telefonban Daniel azt mondta, hogy Lucy m�g nem igaz�n fogta fel ezeket a dolgokat, most meg sz�ba hozta. Nem tudtam mit v�laszoljak, ez�rt valami terel� t�m�n gondolkodtam.