- Hercegn�m, nem vagy �hes?

- Van csoki?

- Nekem azt s�gt�k a t�nd�rek, hogy te azt nem ehetsz, mert megf�jdul a pocid �s azt nem szeretn�nk… de ha b�zol bennem, hercegn�i finoms�got var�zsolok neked.

- J�, de addig rajzolunk?

- Persze, menj, k�sz�tsd el� a sz�neseidet, am�g var�zsolok valamit.

Lucy beszaladt a szob�j�ba �n pedig a telefon ut�n ny�ltam. Szerencs�re k�v�lr�l tudtam Victor telefonsz�m�t, ez�rt gondolkod�s n�lk�l t�rcs�ztam. Sok�ig csengett, mire felvett�k, de nem az a hang sz�lt bele a mobilba, akit v�rtam.

- Victor telefonja…

- Brooke vagyok… �hm.

- Szia, Kevin vagyok… h�j, mi van veled? Senki nem tud r�lad semmit…

- El vagyok tiltva a civiliz�ci�t�l, de megvagyok… Victor?

- Elment �s itthon hagyta a mobilt.

- Kev �pp nem �rsz r�?

- De.

- Tudod az a b�ntet�sem, hogy b�biszitterkednem kell �s k�ne egy pizza, de �n nem tudok kimenni �rte �s…

- Mondd, milyen kell meg hova �s viszem.

Ledikt�ltam a sz�ks�ges adatokat Robertnek, majd letettem a telefont.

H�tra arcot vettem �s �jra bel�ptem a kast�lyba. Most is el�multam egy pillanatra, majd lefek�dtem Lucyval szembe a f�ldre. � m�r jav�ban rajzolt.

- Te nem rajzolsz? – n�zett r�m hatalmas barna szemeivel.

- Nem. �n ink�bb csak n�zem, hogy te mit rajzolsz.

- Ez itt most a csal�dom, de csak ketten vagyunk rajta, mert a t�bbiek elmentek. – a k�pet n�ztem �s egy v�r�s haj� l�ny fogta egy pici barna haj� kisl�ny kez�t.

- �s Danny?

- � itt hagyott, �gy, mint a t�bbiek.

- Hercegn�m… - pr�b�ltam megfogalmazni a legjobb v�laszt, ami el�g nehezen ment.

- T�ged hagytak m�r el? – n�zett r�m a kisl�ny.

- Igen, apuk�m magamra hagyott, de v�glegesen sose t�nt el… megmutassam, hol van?

- Igen.

- Itt – mutattam a fejemre- �s itt – tettem a kezem a sz�vemre.

- Mi�rt van apuk�d fejedben �s a testedben? – �lt fel Lucy.

- Nem apuk�m van a fejemben, hanem az eml�kek, amik r�la vannak.

- Mik azok az eml�kek?

- �hm… az eml�k… mit csin�lt�l tegnap?

- Kirak�ztam Dannyvel.

- Na, p�ld�ul ez egy eml�k… megt�rt�nt dolgokra vissza tudsz gondolni �s �gy visszaeml�kszel azokra a dolgokra.

- �s amikor anya mosolyog, amikor lefekszek aludni az is eml�k?

- Az �lom. Gyakran l�tod a sz�leidet, amikor lefekszel?

- Igen… n�ha integetnek, de n�ha csak �llnak �s engem n�znek.

- Szeretn�d, ha itt lenn�nek?

- Szeretem Dannyt, de � nem tud olyan finomakat f�zni, mint anyu szokott. De anya majd visszaj�n, �s megint f�z nekem. – nem tudtam mit reag�ljak, ez�rt zavartan kezdtem babr�lni az egyik ceruz�val. Szerencs�mre pont megsz�lalt a cseng�s is. Sietve ugrottam fel a f�ldr�l, majd futottam az ajt�hoz. Elford�tottam a kulcsot �s kit�rtam a fa szerkezetet.

- Megmentett�l! – �dv�z�ltem Kevint, aki egy pizz�s dobozzal �llt a k�sz�bt�l p�r centire.

- B�rmikor.

- Na �s mi lett veletek az este �ta? – k�v�ncsiskodtam, hiszen mobil n�lk�l nem tudtam a t�bbiekkel kit�rgyalni az esem�nyeket.

- H�t nem volt v�sz… kicsit lehurrogtak minket, hogy ne legyen ilyen t�bbet, mert szedhetj�k a s�torf�nkat… de ennyi.

- T�bbiek?

- Mindenki meg�szta egy apr�bb dorg�l�ssal… vagyis… - n�zett r�m Kev.

- Ja, �n nem. Elza tot�l bekattant… Se mobil, se bankk�rtya, se semmi… tot�l maradi �s r�ad�sul dolgoznom is kell…

- H�t sajn�lom, hogy bele r�ngattunk…

- �h, szerintem �n r�ngattalak ink�bb titeket… de legal�bb nem volt unalmas az este. – vigyorogtam. – �s a mel� sem rossz… Danny h�ga igaz�n aranyos.

- Ki?

- H�t… az elt�nt fi�… tudod… Danny.

- Nem r�mlik…

- Na, mindegy, sz�val az � h�g�ra vigy�zok.. de mennem is k�ne… sz�val, k�szi a pizz�t… �s majd h�tf�n suliban �sszefutunk.

- Kell fuvar? Victorral beugrunk �rted a szok�sos id�ben…

- Szuper! K�szi.

- Nincs mit! Na de menj dolgozni… szia!

- Szia Kevin! – z�rtam be az ajt�t.

Bementem a konyh�ba �s felv�gtam a szeleteket, majd kitettem egy nagyobb t�ny�rra. V�konyan raktam egy-k�t szeletre ketchupot �s elindultam a nappaliba. Leraktam az �veg asztalra a t�ny�rt �s visszaszaladtam innival��rt. A h�t�be n�zve l�ttam t�bb fajta gy�m�lcslevet, ez�rt kivettem az egyiket �s t�lt�ttem bel�le k�t poh�rba. Ezt is kitettem a pizza mell�, majd Lucy szob�j�hoz l�ptem. Ahogy ben�ztem, l�ttam, hogy a kisl�ny a f�ld�n fek�dve rajzolgat tov�bb. Neki d�ltem a keretnek �s p�r percig n�ztem, ahogy felismerhetetlen figur�kkal t�mi tele a feh�r lapokat.

R�gen �n is szerettem rajzolni, de valahogy ez elmaradt. A suliban is mindig firk�lgattam. M�g egy k�l�n f�zetem is volt erre a c�lra.

- �hes vagyok! – h�vogatott vissza Lucy az �br�ndoz�somb�l.

- Ja, persze… gyere. - indultam meg az �tel fel�. A nappaliba �rve megv�rtam, am�g a kicsi elhelyezkedik, majd k�r�l n�ztem. L�ttam, hogy a t�v� al� be van szerelve egy DVD lej�tsz� is. Mellette j� p�r mese bor�t�ja b�mult vissza r�m.

- Sz�val, mit szeretn�l n�zni hercegn�m? – k�rdeztem.

- Peter Pant! Az a kedvenc mes�m!

- Ok�… - vigyorodtam el. Fura, de az �n kedvenc mes�m is az volt. A kisfi�, aki soha nem akart feln�ni. Meg tudom �rteni. Milyen j� lenne ha n�lunk is l�tezne sehol orsz�g, ahova csak elr�p�lhetn�nk egy kis hit, bizalom �s t�nd�rpor seg�ts�g�vel. �r�mmel raktam be a lemezt a lej�tsz�ba, majd le�ltem Lucy mell�. Feltettem a l�baimat �s a kezembe vettem a t�ny�rra rakott pizza szeleteket.

- Na, �s melyiket szeretn�d? – k�rdeztem a kisl�nyt�l, aki gondolkodva kezdte m�rlegelni a szeleteket, majd kivette a hozz� legk�zelebb es� szeletet. �n is vettem egyet, majd h�tra d�ltem. Mivel �hes voltam egym�s ut�n kett� szeletet is megettem, m�g Lucy egy ut�n tele lett �s ink�bb nekem d�lve n�zte a mes�t, ami jav�ban szolg�lt �rdekesebbn�l �rdekesebb dolgokkal. B�r ezerszer l�ttam, m�gis tartogatott sz�momra �j dolgokat a t�rt�net. Most azokat a dolgokat is meg�rtettem, amiket r�gebben nem.

Utolj�ra m�g apuval n�ztem ezt a mes�t, de ahogy minden m�s, ez is a feled�sbe mer�lt.

Mivel f�radt voltam, a mese k�zepe fele �reztem, hogy szemh�jam nehez�l. Oldalra n�ztem �s l�ttam, hogy nem csak az �n testem k�v�nkozott az alv�sra. Lucy ism�t elaludt mellettem. Egyenletes szuszog�sa m�g jobban arra k�sztetett, hogy behunyjam a szemeimet csak egy pillanatra. A fejemet a karf�ra d�nt�ttem �s m�r csak hallgattam P�n P�ter csod�s t�rt�net�t, amit az elt�nt kisfi�knak mes�lt.

M�sodpercekkel k�s�bb a dallamok halkulni kezdtek �s elaludtam.

- Halkan, ne �bressz�k fel Brooke-ot! – hallottam halk besz�det magam mell�l. Apr�bb mocorg�st is �reztem, ez�rt kinyitottam a szemem.

Daniel mosolyg�s arc�val tal�ltam szemben magam. R�m�lten ugrottam fel, aminek a k�vetkezm�nye az lett, hogy megsz�d�ltem �s visszahuppantam a kanap�ra.

- Ne haragudj… - motyogtam.

- Mi�rt k�ne? – k�rdezte, mik�zben az �l�be vette Lucyt.

- Mert elnyomott az �lom… �s sajn�lom…

- Legal�bb pihentebb vagy… Beviszem a kicsit az �gy�ba, megv�rsz?

- Persze.

Danny elfordult �s a v�lla felett Lucy integetett apr�kat nekem. Visszaintettem, majd amikor elt�ntek k�r�ln�ztem. �gy d�nt�ttem kiviszem a marad�kainkat a konyh�ba, ez�rt �vatosan fel�lltam �s k�zbe szedtem a dolgokat.

A poharakat letettem a konyhapultra a pizz�t, pedig betettem a h�t�be.

A mosogat�ba n�ztem �s p�r mosatlan t�ny�r halmoz�dott benne. Gondoltam el�bl�tem �ket, b�r sosem mosogattam m�g igaz�b�l. Otthon csak annyib�l �ll, hogy beteszem a mosogat�g�pbe a koszos ed�nyeket, de itt nem volt g�p. Megengedtem a forr� vizet, majd mosogat�szert nyomtam bele. Megkerestem a szivacsot �s lassan kiemeltem egy piszkos t�lat, amit �vatosan elkezdtem �td�rzs�lni.

- Jaj, nem kell elmosogatnod… m�g leesik a m�k�rm�d. – hallottam Dan hangj�t a h�tam m�g�l.

- Nem kell g�nyol�dni… nem szeretem a m� dolgokat… - tartottam fel a kezem. T�nyleg nem voltam h�ve a m�k�r�mnek, de csak az�rt mert nem viselte el a kezem. Egyszer rakattam fel, de f�jtak a k�rmeim �s a manik�r�s azt javasolta, hogy ne pr�b�lkozzak vele.

- Akkor mi�rt sminkeled magad? – l�pett k�zelebb.

- Az m�s, mint a m�k�r�m…

- De az a sok kence is m� emberr� tesz…

- Nem fogok egy fi�val a n�i dolgokr�l besz�lgetni… - kulcsoltam �ssze a kezeimet magam el�tt.

- Pedig r�gen mindent megbesz�lt�nk…

- Igen, de azt�n �gy d�nt�tt�l nem vagyok m�lt� arra, hogy tudjam, hogy �lsz m�g… sz�val…

- Sajn�lom… kicsit sok minden szakadt a nyakamba.

- �pp ez�rt lett volna j� valaki, aki seg�t �tv�szelni… a dolgokat.

- Igen, de nem olyan valaki, aki m�snak tettei mag�t, mint aki… �s olyan emberekhez akar tartozni, akik k�z� val�j�ban nem illik.

- Nekem haza kell mennem.

- Ok�… tess�k! – ny�jtott fel�m egy bor�t�kot. – nem tudok sokat adni, de �desany�d azt mondta el�g lesz. – belen�ztem �s sokkal t�bb p�nzt tal�ltam benne, mint a mire sz�m�tottam. Fura m�d valami hang sz�lalt meg bennem, ami azt parancsolta, hogy most azonnal adjam vissza azt a bor�t�kot.

- N�zd… �n nem fogadhatom el… - nyomtam vissza a kez�be a feh�r tasakot.

- Megdolgozt�l �rte…

- Danny… nem… �n b�rmikor sz�vesen j�v�k vigy�zni Lucyra �s nem kell �rte jutalmat adnod…

- Hogy kapod vissza a mobilod �s a bankk�rty�d p�nz n�lk�l?

- Valahogy majd csak megleszek n�lk�l�k… de t�nyleg mennem kell Dan.

- Rendben… de akkor engedd meg, hogy haza vigyelek.

- Biciklivel? – mosolyogtam.

- H�t a legk�nyelmesebb j�rm�, amit valaha l�ttam… tal�n nem felel meg?

- K�szi, de ink�bb gyalogoln�k… - indultam meg.

- Brooke… van kocsim. �s tal�n m�g nem is olyan ciki sz�modra… - �llt el�m.

- J�l van. De Lucy?

- M�r alszik, �s az a p�r perc nem fog gondot okozni.

- J�, de siess�nk. – egyeztem bele.

Kis�t�ltunk a kocsihoz, ami meglep� m�don t�nyleg nem egy �cskavas volt. Kicsit fur�n n�ztem a fi�ra mik�zben be�ltem a j�rm�be.

A fi� be�lt a korm�ny m�g�, majd beind�totta a motort. Nem sz�laltam meg, ink�bb kifel� b�multam az ablakon. A szemem sark�b�l l�ttam, hogy Danny t�bbsz�r is r�m n�z, de nem mertem vele szemkontaktust felvenni. Valahogy fura �rz�sem volt mellette. Nem tudom megmagyar�zni, hogy milyen vagy, hogy mi�rt, csak egyszer�en fur�nak �reztem.

P�r kanyar ut�n m�r is lass�tani kezdett �s meg�llt a h�zunk el�tt.

- K�szi… holnap megyek. Szia! – ny�ltam az ajt�nyit� ut�n.

- V�rj… t�nyleg nem kell j�nn�d, ha nem akarsz.

- De akarok! – v�gtam vissza kicsit inger�lten. – mi�rt mondod ezt �lland�an? Az eg�sz �gy j�n le, mintha te nem akarn�d azt, hogy �jra a k�zeledben legyek… sz�val akkor vagy mondd meg kerek perec, hogy mit akarsz, vagy nem tudom. – d�ltek bel�lem a szavak.

- �n csak nem akarom, hogy rombol�djon a tekint�lyed… - v�gott vissza g�nyosan.

- Az a bajod, hogy Victor�khoz csatlakoztam �s nem t�ged v�lasztottalak?

- Csak nem �rtem mit csod�lsz benn�k annyira…

- Nem is fogod meg�rteni, mert te ut�lsz mindenkit, aki egy kicsit is… - v�gtam le a mondatomat, majd megr�ztam a fejem �s kisz�lltam a kocsib�l. Nem indultam meg azonnal, mert hallottam, hogy Danny is kisz�ll a j�rm�b�l.

- Betal�lok a h�zunkig! – m�rgel�dtem.

- Ne haragudj, hogy hagytalak belem�szni azoknak a csapat�ba! �s sajn�lom, hogy k�z�j�k tartozol! Na, szia! – v�gta be a kocsi ajt�t.

M�rgesen rontottam be a h�zba, ahol Elza v�rt r�m.

- Tudtad, hogy � az ugye? Tudtad, hogy ez lesz… �s direkt csin�ltad… - kiab�ltam.

- Nem volt j� �jra tal�lkozni vele?

- Mi�rt akarsz minden �ron f�jdalmat okozni nekem? Mi�rt? Mi�rt kell mindent el�h�vnod, amit m�r a feled�sbe k�ldtem? Mi�rt kell neked felforgatnod az �letemet? Mi�rt kell neked kiszak�tani a rendes k�rnyezetemb�l? – kiab�ltam f�lig a l�pcs�re �llva.

- Azok a fiatalok nem a te k�rnyezeted…

- Mert tal�n Daniel jobb? Egy �ntelt �nz� alak… t�nyleg val�ban ezerszer jobb… h�t nagyon k�sz�n�m. – rohantam fel a szob�mba. Bev�gtam magam ut�n az ajt�t �s ism�t az �gyamra dobtam magam.

A fejem al� h�ztam a kisp�rn�mat �s magamhoz �leltem az egyik pl�ss�met. Most m�g az alv�st�l is elment a kedvem, ez�rt csak b�multam a falamat, amin a bar�taim k�pei voltak felsz�gelve. Gondolatok cik�ztak bennem folyamat.

Mi�rt t�rt�nik ez velem?

Mi�rt pont velem?